hajdusag_eleskamrajaMiért van az, hogy ha bemegyünk egy szupermarketbe, akkor mindig, minden a rendelkezésünkre áll, legyen szó zöldségről vagy gyümölcsről? Ráadásul egész évben!
És miért van az, ha kimegyünk egy termelői piacra, akkor csak bizonyos termékeket találunk ott, ami hónapról hónapra is változhat? És, hogy nem mindig tudjuk beszerezni a korábban vásárolt portékákat?
A válasz: A szezonalitás!
A szezonalitás általában egy évet jelöl, amiben meghatározunk egy időszakot például egy évszakot.
A jobb szemléltetés érdekében érdemes a zöldség, gyümölcs ágazaton keresztül megvizsgálni az idényszerűséget. Maradva a témánál a zöldségek, gyümölcsök esetében…..
| ..a szezonalitás az év egy meghatározott időszakát jelenti, amelyben például bizonyos növénykultúráknak aktualitása, idénye vagyis szezonja van, azaz amikor megterem a növény. |
A mezőgazdaság és az innen származó termékek is idényjellegűek. Ez ennek az iparágnak a sajátossága. Ezért a természetben csak egy adott időszakban elérhetőek frissen, vitamindúsan, ízletesen ezek az élelmiszerek, ahogyan és amikor megteremnek. Ebből adódóan az emberi szervezet is évezredek alatt ehhez alkalmazkodott. Mindent akkor fogyasztani, amikor annak szezonja van.
Azonban…
Miért fontos, hogy hazai zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk?
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy az egészségünk fenntartásához szükség van a kellő mennyiségű és nem utolsó sorban a megfelelő minőségű zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, elkerülve a minőségi éhezést. Ugyanis ennek csak úgy érhető el a pozitív hatása, ha tudatosan odafigyelünk, hogy milyen zöldséget és gyümölcsöt eszünk, honnan és hogy mikor!
A KSH 2020 adatai szerint Magyarország lakosságának zöldség és gyümölcs fogyasztása a következőképpen alakult:
Országos szinten az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 46,6 kg/fő/év.
Ebből:
- 9,8 kg/fő almát,
- 8,2 kg/fő citrusféléket,
- 8 kg/fő banánt
- és 6,3 kg/fő görögdinnyét fogyasztottunk évente,
hogy csak a négy legkiemelkedőbbet említsük.
Azonban ha az Észak – Alföldi régióra nézzük, ahol Debrecen is elhelyezkedik, a következő képet kapjuk: 41,1 kg /fő/év gyümölcsöt tüntetünk el egy év alatt. Ez elmarad az országos átlagtól és kicsit más képet is mutat.
A régió fogyasztása:
- 8,4 kg/fő alma
- 8,3 kg/fő banán
- 8 kg/fő citrusfélék
- 6,4 kg/fő dinnye
Érdekességként a Dél-alföldön, mely az első, 58,1 kg/fő gyümölcsöt esznek meg az emberek 1 év alatt.
A zöldség és burgonya fogyasztás országosan 87,6 kg/fő/év.
Nem meglepő, hogy a burgonya a legfőbb növény, ami a hasunkba kerül. Ez 27,3 kg évente.
Ezt követi:
- 13,6 kg/fő tartósított zöldség, zöldségkészítmények
- 9,1 kg/fő vörös hagyma
- 7,6 kg/fő sárgarépa, petrezselyem
- 7,1 kg/fő paradicsom
Mi a helyzet az Észak-Alföldi régióban? Nálunk 80,6 kg zöldséget fogyasztanak el az itt élők.
Ebből:
- 27,5 kg/fő burgonya
- 12 kg/fő tartósított zöldség, zöldségkészítmények
- 8,6 kg/fő vörös hagyma
- 7,2 kg/fő sárgarépa, petrezselyem
- 6,6 kg/fő káposzta-féle,
kerül a családok asztalára. Itt Dél-Dunántúl viszi a prímet 130 kg/fő mennyiségével.
(Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0051.html)
Európai viszonylatban ezzel a teljesítménnyel sajnos az átlagos fogyasztás alatt teljesítünk.
Bizonyítja a European Health Interview Survey (EHIS) legújabb adatai, melyet az EUROSTAT nem rég publikált.
A lakosság 3 részre bontásával és az önkéntes válaszok alapján a következő eredmény született.
Nem fogyaszt minden nap zöldséget/ gyümölcsöt:
EU 32,9 %
Magyarország 36,3 %
Naponta 1-4 adag zöldséget/gyümölcsöt fogyaszt:
EU 55,5 %
Magyarország 54,7 %
Naponta 5 vagy több adag zöldséget/gyümölcsöt fogyaszt
EU 12,4 %
Magyarország 8,2 %
De, mi lehet ennek az oka, annak ellenére, hogy „Európa éléskamrájának” is nevezték országunkat?
Az állandó rohanásban viszonylag kevés energiánk és időnk marad arra, hogy megkeressük és akár külön utat beiktatva szerezzük be az élelmünk egy részét. Felgyorsult az életünk. Annak örülünk, hogy egyáltalán a vásárlásra jut idő, ezért választjuk sokan a nagy áruházakat, mert mindent egy helyről be tudunk szerezni. És ezekbe belépve olyan tételekhez is hozzá tudunk jutni, mint egy mangó vagy papaya, ami csak pár éve vált a mindennapjaink részévé.
A helyzet viszont az, amire már korábban is utaltunk, hogy a több tízezer éven keresztül fejlődő szerveztünk találkozott a pár évtizedes fogyasztói társadalommal.
Ha csak Magyarországot nézzük – több ezer éves múlttal a hátunk mögött – itt élünk, a mérsékelt égövben, ami azt jelenti, hogy szervezetünk a hazánkban termő növények fogyasztásához alkalmazkodott. Ami nem zárja ki, hogy időnként nem ehetünk meg például egy-egy narancsot vagy kivit, de mint a statisztikai adatok is mutatják, táplálkozásunk fő elemei közé kerültek olyan élelmiszerek, amelyeket régebben csak bizonyos alkalmakkor élvezhettünk.
Ráadásul mindenki tapasztalta már, hogy egy külföldről behozott zöldség, gyümölcs íz élménye olykor elmarad a magyar társától.
Ez annak köszönhető, hogy a hazánkban megtermelt portékák a saját természetes környezetükben tudnak beérni, majd ezután biológiai érettségkor kerülnek leszedésre, feldolgozásra. A természetes érési folyamatok és hazánk éghajlatának páratlan kombinációja, teszi lehetővé, hogy ki tudjon alakulni a megfelelő vitamin és ásványi anyag mennyiség, amire nekünk szükségünk van.
Ezzel szemben a külföldről behozott zöldségeket, gyümölcsöket technikai érettségkor szedik le, még mielőtt rendesen beérnének. Ennek egyszerű oka van. Ahhoz, hogy ideális állapotban, a fogyasztói igényeknek megfelelően érkezzenek meg a célországba, hamarabb kell leszüretelni őket.
Sokszor a raktározás, szállítás során utóéréssel, mesterségesen érik el a szükséges kinézetet. Így biztosítva a kívül-belül is tökéletes állapotot eladásra és fogyasztásra készen. Ebből következően a zöldségek, gyümölcsök nem tudják elérni a maximális vitamintartalmat, ami még időközben csökkenésnek is indul. De legalább olcsóak.
Elmondható, hogy a hazai zöldségek és gyümölcsök a friss szüretelés miatt sokkal ízletesebbek és aromában is gazdagabbak. A fogyasztásuk további előnye, hogy hosszú távon is fenntartható és környezetkímélő megoldást nyújt.
Jelentősen csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, ha törekszünk, hogy maximum 50 km-es körzetből szerezzük be az élelmünket.
Lássuk be, hogy ami messzebbről érkezik, annak a szállításához több üzemanyagra van szükség, amivel így több káros anyagot jut a levegőbe és amivel nagymértékben szennyeződik a környezet.
Nem beszélve arról az irdatlan csomagolóanyag mennyiségről, amit a logisztika közben elhasználnak. Azonban nem csak az import során keletkezik sok hulladék. Vásárláskor is zacskót zacskó hátára használunk fel arra az időre, amíg a boltból haza visszük, az árut, majd megy minden a kukába. Legjobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőbe.
Ha a hazai termelőket választjuk, akkor egyrészt biztosak lehetünk abban, hogy honnan és kitől származik az élelmiszer, másrészt ezzel visszaforgatjuk a pénzünket a hazai mezőgazdaságba és támogatjuk a magyar termelőket. Minden térségnek megvan a maga szezonális gyümölcsei és zöldségei. A gasztronómiánk is ezért olyan sokszínű, őrizve hagyományainkat. Ezért is nagyon fontos, hogy a hazai termékeket fogyasszuk.
Megtévesztés, hogy mindenhez egész évben hozzá lehet jutni
És milyen áron?!
Ha a boltok polcait nézzük, akkor nyilván nem így gondoljuk. Hiszen azt látjuk, hogy például a cukkini vagy épp az áfonya ugyanúgy kapható télen, mint tavasszal vagy nyáron. A különbség csupán az árban vehető észre. Jobb esetben pedig a termés ízében vagy minőségében is.
Tapasztaltad már, hogy egy ideje korán megvett hónapos reteknek nagyrészt víz íze van? Vagy hogy szinte egyik napról a másikra elfonnyad?
Minden növénynek megvan a saját idénye, amikorra beérik és fogyasztható lesz. Ahogy korábban is írtam a biológiai érettségbe leszedett és szezonjukban árusított zöldségeknek és gyümölcsöknek sokkal jobban érezhető a jellegzetes ízük, finomabbak, húsosabbak és tartósabbak. Nem utolsó sorban pedig tápanyagokban és vitaminokban is gazdagabbak.
Ezért is fontos, hogy a szezonális termésekre essen a választásunk. Illetve amiatt is, mert így sokkal inkább elkerülhető, hogy érést serkentő vegyszereket vigyünk be a szervezetünkbe. Vagy a gyerekeink szervezetébe.
A kényelmi értékek helyett helyezzük a fókuszt az egészségünkre és a természetességre. Ne kuriózum és nehezen megfizethető termék legyen az (pl. az eper vagy mána), ami 30-50 vagy 100 évvel ezelőtt természetes volt. Hiszen – ha már abban a korban éltél – akkor te is tudod, hogy a banán vagy a narancs csak a téli időszakban volt kapható és ünnepi ételként néztünk rá. Magától értetődő volt, hogy paradicsomot és paprikát csak nyáron ehetünk és a télen elérhető gyümölcs az alma volt. Egyenesen a pincéből.
Természetesen ilyenkor szoktak előjönni a pro és kontra érvek. A méret gazdaságtól, a fajta választásig, hogy mit, hogyan lehet megtermelni, mennyire gazdaságosságosan és persze a termékek ára és fogyasztói fizetőképesség is terítékre szokott kerülni.
Egy dologban azonban biztos: ha szezonban vesszük a zöldséget, gyümölcsöt sokkal finomabb ízű és pénztárca barátabb portékákhoz juthatunk hozzá.
Mikor van szezonja a hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek?
Itt fontos megemlíteni, hogy szezon előtt és után is találkozhatunk a később említett gyümölcsökkel és zöldségekkel. Ennek oka, hogy a termelő gazda, korai vagy késői fajtákat részes előnyben.
Tavaszi zöldségek, gyümölcsök
Nyári zöldségek, gyümölcsök
Őszi zöldségek, gyümölcsök
Téli zöldségek, gyümölcsök
Plusz egy tipp a végére!
Egyes zöldségeket és gyümölcsöket megfelelő tárolási körülmények között akár több hétig vagy hónapig is fogyaszthatunk anélkül, hogy megfonnyadna vagy megromolna. Ilyen például a burgonya, az alma vagy a vöröshagyma. De például a könnyebben romlandó tavaszi, nyári növényeket savanyúságként vagy befőttként eltéve ősszel és télen is tovább ehetjük.